Puskaporos hordón ülünk 2025-ben is

A világ természetesen sosem volt mentes a válságoktól, de ez az év különösen borús képet ígér. A New York-i Council on Foreign Relations (CFR) agytröszt Preventive Priorities Survey 2025 című tanulmánya szerint 

Izraeli légicsapás füstfelhője gomolyog Bejrút felett, a gázai humanitárius válság elérte a történelem egyik legsúlyosabb szintjét. Oroszország Ukrajna ellenőrzésére tör, a NATO válaszlépései egyre agresszívabbá válnak. A Dél-kínai-tenger háborús feszültségei újabb frontot nyithatnak a globális instabilitásban. 

A föld legnagyobb hatalmait egyetlen szikra is belesodorhatja egy pusztító összecsapásba. A CFR jelentése szerint idén öt olyan konfliktus lehetséges, amely egyszerre nagy valószínűségű és rendkívül súlyos hatású. Idetartozik Izrael gázai háborújának folytatódása, a nyílt katonai összecsapás Izrael és Irán között, az orosz előretörés Ukrajnában, az irreguláris migrációs válság a mexikói–amerikai határon, valamint a kínai agresszió Tajvan ellen.

Mindez azt mutatja, hogy a helyzet könnyen irányíthatatlanná válhat, a világ puskaporos hordón ül. A történelem rávilágít arra, hogy a világpolitikában minden összefügg. Egy eszkalálódó ukrajnai háború közvetlen hatással lehet hazánkra: az energiabiztonságot fenyegeti, a menekültáradat erősödhet, a térség destabilizálódása ismét gazdasági visszaesést hozhat. 

Egy Dél-kínai-tengeren vagy Tajvanon kirobbanó konfliktus a globális ellátási láncokat veszélyeztetné, és súlyos gazdasági recessziót idézne elő. A világ újabb forduló­ponthoz érkezett, és rengeteg kihívást tartogat ez az év.

Kihívások sora

Nem kell szakértőnek lennünk, hogy észleljük, a világban tomboló feszültségek egyre nagyobb hullámokat vetnek, a geopolitikai hatalmi játszmákban újabb forró pontok jönnek létre. A Council on Foreign Relations prognózisa szerint az előttünk álló időszak nemcsak a meglévő konfliktusok elmélyülését, hanem eddig lappangó feszültségek kirobbanását is magával hozhatja.

A Közel-Keleten a teljes régió destabilizálódhat. A CFR be­számolója szerint az egyik legnagyobb kockázat az izraeli­–iráni konfliktus eszkalációja, amely az egekbe lökheti az energiahordozók árát, és recesszióba taszíthatja a világgazdaságot. A libanoni állam összeomlása is a horizonton van, hiszen az ország gazdasági és politikai válsága elérte a kritikus pontot, az Izraellel szomszédos déli részen növekszik a határvillongások intenzitása. Reális veszély, hogy folytatódik Izrael gázai háborúja, minimális a tartós fegyvernyugvás esélye.

Ukrajnában az orosz hadsereg célja egy olyan tűzszünet, amely kedvező politikai és területi feltételeket kínál, azaz rögzítené a megszállt részek feletti ellenőrzést. Ez újabb precedenst teremthet más hatalmaknak, és megváltoztathatja az egész térség biztonsági helyzetét. Magyarország szempontjából különösen érzékeny a kérdés: a háború közelsége, a menekültek számának növekedése és a térség gazdasági stabilitásának megingása mind közvetlen hatással lehet ránk.

Az uniós szakértők továbbra is az orosz–ukrán háború alakulását tartják a legégetőbb kérdésnek. Ha Oroszország sikerrel kényszerít ki egy számára kedvező tűzszünetet, az de facto nemcsak Ukrajnára, hanem az egész térségre nézve súlyos következményekkel járhat, hiszen azt üzenné a világnak, hogy a katonai agresszió sikeres eszköz lehet a határok újrarajzolására. 

A Tajvani-szorosban nő a feszültség, a kínai haditengerészet egyre agresszívabban lép fel az amerikai és szövetséges hadihajókkal szemben. Egyetlen fegyveres incidens is elegendő lehet ahhoz, hogy egy regionális konfliktusból globális konfliktus legyen, a Tajvan elleni kínai támadás az Egyesült Államokat és szövetségeseit is bevonhatja a harcba. Egy ilyen háború azonnal súlyos hatással lenne a világgazdaságra, különösen az elektronikai iparra, amelynek egyik központja Tajvan.

A föld más pontjain sem csitulnak a válságok. Haiti egyre inkább a bűnbandák kezébe kerül, Szudánban polgárháború pusztít, a Száhel-övezetben terrorszervezetek terjeszkednek. 

Hosszú távú kihívás az illegális migráció növekedése. Az EU szakértői szerint az afrikai és közel-keleti konfliktusok miatt idén is migrációs hullámok érhetik el Európát. A magyar kormány már korábban határozott intézkedéseket hozott a határvédelem megerősítésére. A migrációs helyzet romlásával az országra két irányból nehezedhet nyomás, hiszen az unión belül nagy viták zajlanak arról, hogy milyen módon lehetne kezelni a helyzetet.

Egy ország biztonságára számos tényező van hatással, amelyek összefüggnek, és folyamatosan változnak a geopolitikai, gazdasági, társadalmi és környezeti körülmények függvényében. A hagyományos katonai fenyegetések mellett egyre gyakoribbak az aszimmetrikus és hibrid kihívások, amelyek nehezebben észlelhetők, de hasonlóan súlyos következményekkel járhatnak. A külső katonai agressziók továbbra is súlyos veszélyt jelentenek. Egy ilyen támadás a területi integritás sérelme, a stratégiai infrastruktúrák megsemmisülése mellett hosszú távú politikai instabilitással is járhat. A társadalmi elégedetlenség, a gazdasági válságok zavargáshoz vezethetnek, ami növeli az ország sebezhetőségét.

Európai törésvonalak

Az Európai Unió előtt álló biztonsági kihívások nagymértékben megváltoztak, és Magyarország számára is stratégiai jelentőséggel bírnak. Az Euró­pai Egyetemi Intézet (EUI) nevű kormányközi szervezet által készített jelentések szerint az orosz agresszió, az amerikai külpolitikai változások és a közel-keleti válság olyan láncreakciókat indíthatnak el, amelyek hosszú távon hatással vannak az unió stabilitására.

Oroszország több kelet-európai országban növelheti befolyását. Az elemzések szerint veszélyt jelent, hogy Moszkva támogatásával Grúziában és Moldovában is oroszbarát kormány kerülhet hatalomra. A grúziai parlamenti és elnökválasztás kapcsán a szakértők attól tartanak, hogy megváltozik az EU-hoz közeledő politika, és a vezetés Moszkva érdekeit szolgálja. Moldovában valamivel kisebb az esélye egy ilyen forgatókönyvnek, de a 2025-ös parlamenti választás kimenetele ott is meghatározó lehet. Egy oroszbarát kormány alakulása az EU szempontjából számottevő visszalépést jelentene. Magyarországnak ez azért fontos, mert támogatja Moldova uniós integrációját, és egy ilyen fejlemény hosszú távon gyengítheti a közös európai érdekeket.

A kontinens előtt álló kihívások között szerepel a balkáni helyzet alakulása is. Az elemzések szerint egyre nagyobb az esélye annak, hogy a szerb tagköztársaság megpróbál kiválni Bosznia-Hercego­vinából, ami újabb etnikai feszültséghez vezethet a térségben. Emellett a Szerbia és Koszovó közötti fegyveres konfliktus sem zárható ki, ami súlyosan veszélyeztetné a Nyugat-Balkán stabilitását. A térségben, elsősorban Szerbiában jelentős magyar kisebbség él, és egy esetleges destabilizáció közvetlen következményekkel járhat rá nézve.

A trumpi fordulat után

Az Egyesült Államok biztonságpolitikai szerepe is kérdésessé vált, különösen azután, hogy Donald Trumpot az amerikai elnökválasztás esélyeseként kezdték emlegetni. Az EU elemzői szerint az amerikai izolacionizmus az egyik legsúlyosabb fenyegetés lehet Európának, mivel ha Washington visszavonja biztonsági garanciáit, az az egész NATO-rendszert meg­gyengítheti. Egy ilyen helyzetben Európának önállóan kellene biztosítania a kontinens védelmét, ami rövid távon nagy stratégiai kihívásokkal járna. Magyar­országon felmerülne a dilemma, hogy milyen irányba mozduljon el külpolitikailag: fenntartsa az USA-hoz fűződő hagyományos szövetségesi viszonyt, vagy vállaljon nagyobb szerepet az európai védelmi együttműködésben.

A kibertámadások és a hibrid hadviselés az Euró­pai Unióra is egyre nagyobb veszélyt jelent: az orosz és kínai eredetű kiberfenyegetések súlyos károkat okozhatnak a tagországok infrastruktúrájában, beleértve az energetikai és a pénzügyi szektort. A szakértők szerint a jövőben egy jól szervezett kibertámadás akár az állami rendszerek működését is veszélyeztetheti. Hazánk is ki van téve az ilyen típusú támadásoknak.

A geopolitikai erőviszonyok gyors változása azt mutatja, Magyarországnak fel kell készülnie arra, hogy a következő években egyre több válság lehet rá közvetlen hatással. Legyen szó az orosz–ukrán háborúról, az amerikai külpolitika változásairól, a Közel-Kelet instabilitásáról vagy a balkáni feszültségekről, Budapestnek hatékony válaszokat kell találnia. 

és Magyarország számára kulcsfontosságú lesz, hogy az új struktúrában milyen pozíciót tud elfoglalni.

Nyitókép: Szudán konfliktusai is kihatnak Európára: Abdel Fattah al-Burhan vezérezredes, az államot vezető Átmeneti Szuverenitási Tanács elnöke Port Sudanban
Fotó: AFP